Anyajegy-szűrés

Az emberek többségének átlagosan 15-20 anyajegye van, de némelyeknek akár 100-nál is több lehet. Gyakran figyeljük meg hirtelen megszaporodásukat terhesség alatt. Az anyajegyek színe, mérete és elhelyezkedése nagyon változatos lehet. Vannak világosabb és egész sötéten pigmentált anyajegyek, de lehetnek teljesen bőrszínűek is. Leggyakrabban a törzsön figyeljük meg, de bárhol előfordulhatnak, akár a hajas fejbőrön, a nemi szerveken vagy a talpon, sőt a szemben és a szájban is.

A rosszindulatú festékes bőrrák, azaz a melanoma, az esetek kb.60%-ában az ép bőrön alakul ki, a további 40% azonban egy meglévő anyajegy elfajulásából. Amikor valaki bőrgyógyászati szűrővizsgálatra jelentkezik, a vizsgálat legfontosabb célja annak megállapítása, hogy az illetőnek van-e valamilyen bőrdaganata. Ezt gyakran nem könnyű felismerni, mert a melanoma klinikai képe gyakran nagyon hasonlít egy anyajegyhez. A helyes diagnózis felállításához nagyon hasznos segítséget nyújt a bőrmikroszkóp (dermatoszkóp), amivel az elváltozások szabad szemmel nem látható részleteit figyelhetjük meg 10x-es nagyításban. Ha önvizsgálat során valaki azt észleli, hogy az egyik anyajegye hirtelen megnőtt, szabálytalan a széle, esetleg nincs éles határa, vagy megváltozott a színe, egészen sötétté, vagy többféle árnyalatúvá vált, akkor feltétlen jelentkezzen bőrgyógyásznál.

Anyajegy-szűrés ajánlott rendszeressége

Rendszeres bőrgyógyászati szűrővizsgálat évente vagy kétévente javasolt, attól függően, hogy kinek milyen a bőrtípusa és mennyi anyajegye van. Melanoma kialakulása szempontjából veszélyeztettebbek azok, akiknek nagyon sok az anyajegye, akik családjában már előfordult festékes bőrrák és a világos bőrtípusúak, ezért ők feltétlen évente jelentkezzenek szűrővizsgálatra és tartsák be a fényvédelem szabályait.

Anyajegyek eltávolítása

A melanoma megelőzésében fontos szerepe van annak, hogy felismerjük és eltávolítsuk azokat az anyajegyeket, amelyek a rosszindulatúvá válás szempontjából nagyobb rizikót jelentenek. Ezek az ún. atípusos anyajegyek, melyeknek színe, mérete vagy formája eltér a szokványostól, vagy azok az anyajegyek, amelyek rendszeres irritációnak, sérülésnek vannak kitéve, akár a ruházat (melltartó, öv) által akár sportolás, mozgás közben vagy ismétlődő rossz mozdulat következtében. Ugyancsak okot ad az eltávolításra, ha egy anyajegy bármilyen panaszt okoz, viszket, fáj, vagy bepirosodik. Vannak azonban olyan anyajegyek is, amelyek teljesen szabályosak, semmilyen veszélyt nem jelentenek, viszont esztéikailag zavaró megjelenésűek, vagy zavaró helyen vannak, ezért szeretne a paciens megszabadulni tőle.

A szakma szabályai úgy írják elő, hogy anyajegyet csak kimetszéssel szabad eltávolítani. Ennek során helyi érzéstelenítés után az anyajegyet úgy távolítjuk el, hogy a metszés sehol nem érintkezik az anyajeggyel, tehát „hozzá sem érünk”. Ez azért fontos, mert a nem szakszerűen végzett eltávolítás maga is beindíthat egy kedvezőtlen folyamatot. Az eltávolított anyajegyet szövettani vizsgálatra küldjük, ami a pontos diagnózis mellett arról is tájékoztat, hogy valóban látható-e az anyajegy körül az ép szövet, azaz hogy valóban az épben történt-e a kimetszés. Ez az onkológiai szempontból egyetlen biztonságos eltávolítási mód. Míg tehát bizonyos esetekben probléma származhat abból, ha egy anyajegyet nem távolítunk el időben, a szakma szabályai szerint elvégzett eltávolítás teljesen biztonságos. A kimetszés után a sebszéleket varrattal egyesítjük, amiket a sebgyógyulás végén, testtájtól függően 1-2 hét múlva távolítunk el. A hegképződés további 8-10 hónapig tart, ez alatt a heg folyamatosan változik, de már semmiféle teendőt nem igényel. A heg végleges képe elsősorban attól függ, hogy milyen testtájon történt a beavatkozás, mert míg az arcon optimális esetben alig észre vehető, a háton sajnos többnyire jól látható marad. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni, főleg akkor, ha az anyajegyet esztétikai okokból távolítunk el.